Beszámolók

A világnapokról általában

Globalizációs világunkban az információáramlás olyan mértékben fejlődött, mára egy régen bejárhatatlan bolygó egy apró faluvá zsugorodott, melyben a hírek szinte azonnal eljutnak a lakókhoz. Ezen lehetőséget használták ki az egészségügyi világnapok. Lehetővé vált, hogy szinte globális szintű figyelemmel forduljunk bizonyos betegségek felé, amelyek megelőzése, kialakulása, terjedése, gyógyítása jelentősen könnyíthető a megfelelő ismertetéssel és tájékoztatással. Ez olyan összefogásról ad tanúbizonyságot, amikor is egy napra egyetlen cél érdekében az emberek elfelejtik különbözőségeiket, és olyan problémákra koncentrálnak, amelyek sürgetőbbek, kézzelfoghatóbbak és mindenekelőtt megelőzhetők, javíthatók, vagy megszüntethetők. Azonban a legfontosabb hír sem ér semmit, ha az emberek nem tudnak róla, ezért segítségül a következőkben összegyűjtöttünk fontosabb világnapokat, hogy tudjuk mikor, mire kell felhívni a figyelmet és emlékezni.

Az epilepszia világnapja: február 14.

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997. február 14-re hirdette meg az epilepsziával élők első világnapját. Az epilepszia az agyban kialakuló betegség, melyet legalább két alkalommal előforduló, spontán jelentkező, más betegséghez nem köthető görcsroham határoz meg. A görcsrohamot egyes neuron csoportok kóros, a gátlóhatás alól felszabaduló ingerületvezetése váltja ki. Közvetlen kiváltó oka az agy elektromos túlműködése, illetve zavarai; a beteg a roham ideje alatt történtekre nem emlékszik vissza. A betegség előfordulási aránya: a gyermek populáció 1%-a, a felnőtteknek 1,5%-a epilepsziás. Magyarországon mintegy 150 000 embert, illetve családot érint az epilepszia, és mintegy félmillió embernek lehet életében egyszer vagy többször epilepsziás rohama. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, esetleg műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet.

Tuberkulózis Világnapja: március 24.

A WHO a világméretű tbc ellenes küzdelem jegyében minden év március 24-ét jelölte meg a Tuberkulózis Világnapjának, annak emlékére, hogy Robert Koch 1884-ben ezen a napon publikálta korszakos felfedezését, a Mycobacterium Tuberculosis identifikálását. Nagyon nagy utat tett meg az orvostudomány az akkor rettegett betegség visszaszorítása érdekében, hiszen a fejlett országokban mára már ritka kórképnek számít a tbc. Lényege: egy baktérium (Mycobacterium tuberculosis) támadja meg a tüdőszövetet és abban granulomás (szemcsés) átépülést okoz. Jelenleg minden kistérségben biztosítva van a röntgenes tüdőszűrés és évente egyszer érdemes elmenni és elvégeztetni. Ilyenkor a szűrővizsgálatokon résztvevőkről egy röntgenfelvétel készül, amit szakvizsgával rendelkező röntgen szakorvos néz meg és állítja ki róla a véleményt. Ha valakinél eltérést találnak, abban az esetben visszahívják az illetőt és a szűrést megismétlik. Ha ismét pozitív az eredmény (elváltozást találtak), akkor a tüdőgondozóba irányítják az érintettet és tüdőgyógyász szakorvos segítségével megkezdhetik a kezelést.

Nemzeti rákellenes nap: április 10.

Magyarország 1993 óta tartja minden év április 10-én a nemzeti rákellenes napot.A Magyar Rákellenes Liga szervezi az eseményt. Az időpont kiválasztásának oka, hogy e napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének is számít. Évente mintegy 33 ezer ember veszíti életét daganatos megbetegedések miatt hazánkban. Ez átlagosan napi 90 halálestet jelent, vagyis majdnem minden negyedórában meghal valaki rák miatt. A nemzeti rákellenes nap nemcsak a daganatos betegségek okozta problémákra, de a rendszeres szűrések és a prevenció jelentőségére is felhívja a figyelmet. A rákos betegségek korai stádiumban ugyanis még jól kezelhetőek.

Nemzetközi Vöröskereszt napja: május 8.

1828-ban e napon született meg a Vöröskeresztet megalapító svájci író, Jean Henry Dunant. Szorgalmazására 1863. október 26-án nemzetközi bizottság döntött a Vöröskereszt megalapításáról. A Nemzetközi Vöröskereszt a pártatlanság, semlegesség, emberiesség, egyetemesség és önkéntesség egység elvei alapján működő nemzetközi segélyszervezet. A humanitárius szervezet célja a háborús sebesültek, rokkantak ellátása, ápolása, a rászorulók, katasztrófahelyzetbe kerültek felkarolása lett. Mára a Vöröskereszt a világ 187 országában, mintegy 100 000 000 önkéntesével nyújt segítséget. A Magyar Vöröskereszt elődjét 1881-ben alapítják meg, ekkori elnevezése a Szent- Korona Országainak Vörös- Kereszt Egylete. A nemzetközi szervezet célkitűzéseinek megfelelően részt vesz a háborús áldozatok mentésében és felkutatásában, a természeti katasztrófák kárainak felszámolásaiban, továbbá a szociálisan hátrányos helyzetűek megsegítésében. A Magyar Vöröskereszt kiemelkedő szerepet vállal a hazai egészségnevelésben, a véradásszervezésben, továbbá a jogosítvány megszerzéséhez szükséges elsősegélyvizsgák lebonyolításában.

A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja: június 26.

Célja, hogy felhívják a figyelmet a kábítószer-fogyasztás veszélyeire, a drogkereskedelem elleni harc fontosságára. Az ENSZ adatai szerint a világon mintegy 210 millió ember fogyaszt illegális kábítószereket. Az ENSZ Közgyűlése 1998-ban döntött arról, hogy minden tagállam nemzeti kábítószer-ellenes programot dolgoz ki, s ezt működteti is. Az akcióterv azonban, amely azt tűzte ki célul, hogy 2008-ra az illegális kábítószer-fogyasztás világviszonylatban 50 százalékkal csökkenjen, nem hozott sikert, sőt napjainkra a droggal kapcsolatba kerülő emberek száma világszerte folyamatosan nő. Magyarország tranzit országból a kábítószer-kereskedelem egyik célországává vált, de még így is a kevésbé fertőzött országok közé tartozik. Hazánkban a kábítószer-fogyasztók leginkább kannabisz-származékokat és szintetikus party-drogokat használnak. Ezen a napon szenvedélybetegségek ellen küzdő szervezetek tartanak prevenciós előadásokat. A nap és az ENSZ 1987-es határozatának egyik fő célja az, hogy az illegális kábítószer-fogyasztást világviszonylatban 50 százalékkal csökkentsék.

A magyar egészségügy napja: július 1.

A Semmelweis-nap a magyar egészségügy legnagyobb ünnepe. Ezen a napon született 1818-ban Semmelweis Ignác, az anyák megmentője. Az egészségügyben dolgozóknak is e napon köszönjük meg egész éves kitartó, lelkiismeretes munkájukat. Dr. Semmelweis Ignác: hatalmas emberszeretet mellett kínzó felelősséget érzett minden egyes beteg sorsáért. Életét beteg emberek gyógyításának szentelte, meleg, lelkiismeretes szívvel, a beteg ember iránti példaértékű tisztelettel. Méltán kapta az anyák megmentője címet, hiszen munkásságával 0,85%-ra szorította le a kórházban gyermekágyi láz következtében elhaltak arányát. Róla, az anyák megmentőjéről emlékezünk e napon, és vele együtt megköszönjük valamennyi orvosnak, védőnőnek, ápolónak és az összes egészségügyi dolgozónak a lelkiismeretes, áldozatos munkáját, és azt, hogy hivatástudatukkal, emberségükkel, szakmai tudásukkal, hozzásegítenek bennünket az egészségesebb, emberhez méltó élethez.

Az anyatejes táplálás világnapja: augusztus 1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1992-ben nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatej Világnapjává, augusztus első hetét pedig a Szoptatás Világhetévé. Az anyatej összetétele is a szerint változik, hogy az adott időben a gyermeknek mire van szüksége. Kutatások bizonyítják, hogy a csecsemők számára a legmegfelelőbb táplálási mód a születést követő egy órán belül megkezdett szoptatás, amelyet kizárólagosan kell folytatni a baba féléves koráig, sőt azután is. Az anyatejben olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a fertőzésekkel szemben, erősítik az immunrendszert, csökkentik a bölcsőhalál és a II. típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát, különösen akkor, ha a babákat kizárólag anyatejjel táplálják. Emellett a szoptatás az anyának is jót tesz, mert csökkenti a mellrák vagy a csontritkulás kialakulásának kockázatát, illetve javítja énképét, így a szoptató anyák között kevésbé lép fel a szülés utáni depresszió.

Hallássérültek világnapja: szeptember utolsó vasárnapja

A Siketek Nemzetközi Szövetségének határozata alapján 1958 óta minden év szeptember utolsó vasárnapján, tartják a Hallássérültek világnapját. A "hallássérült" kifejezés gyűjtőfogalom, mely a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja. A világnap arra hívja fel a széles közvélemény és a döntéshozók figyelmét, hogy a hallássérülteknek sajátos kommunikációs nehézségeket kell leküzdeniük, s ennek következtében óhatatlanul kisebbségbe szorulnak, hogy felhívják a figyelmet életminőségbeli hátrányok megoldására, mozgósítsák a társadalmat és a döntéshozó szerveket. hallási fogyatékkal élők világszerte érdekérvényesítő szervezetekbe tömörülnek, érdekképviseletüket Magyarországon az 1907-ben alakult Hallássérültek Országos Szövetségének jogutódja, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) látja el.

Látássérültek hónapja: október

Magyarországon mintegy 80 ezer látássérült ember él, kutatások szerint számuk évente 4-6 ezer fővel nő. Magyarországon hivatalosan kb. 45.000 vak ember szerepel a nyilvántartásban. A vak és a gyengén látó emberek túlnyomó többsége felnőttként veszíti el látását. Okai: elsősorban az öregedéssel együtt járó látásromlás, ezen kívül a cukorbetegség szövődménye, a zöld hályog (glaucoma), a különböző sérülések és balesetek. A látássérültek másik csoportját a született és a gyermekkori vakok és gyengén látók alkotják. A vezető ok a koraszülöttségből származó vakság, a köznyelv helytelenül "inkubátoros vakságnak" nevezi. Ezen kívül a különféle szembetegségek is (pl. zöld hályog, súlyos rövidlátás, látóideg sorvadás stb.) a látás részleges vagy teljes elvesztéséhez vezetnek. Ma már a vakságot okozó betegségeknek mintegy 80 százaléka például szűrővizsgálatokkal megelőzhető lenne, a bekövetkező megbetegedéseknek pedig mind nagyobb része gyógyítható. Az ENSZ 1969-ben október 15-dikét a vakok világnapjává nyilvánította.

Diabétesz Világnap: november 14.

Diabétesz Világnapot minden évben november 14-én ünnepeljük. Ezen a napon született Frederick Banting, akinek Charles Besttel közös gondolata vezetett az inzulin 1922-es felfedezéséhez. A kampány vezetett a cukorbetegség elleni küzdelem világszintű összefogásához, melynek eredményeként 2006. december 20-án az ENSZ Közgyűlés elfogadta a 61/225. sz. Határozatot, amely a cukorbetegség krónikus, életminőséget rontó és költséges voltára hívja fel a figyelmet. A Diabétesz Világnap 2007-től az ENSZ által felügyelt és támogatott Világ Egészség Nap. A diabétesz is azon egészségkárosodások közé tartozik, amellyel sokan élnek együtt anélkül, hogy tudnának betegségükről. A 2-es típusú cukorbetegség ugyanis tünetmentes lehet, és 10-15 évbe is beletelhet, mire egy szövődmény olyan szinten roncsolja a szervezetet, hogy a beteg már tudja, orvoshoz kell fordulnia. Megfelelő életmóddal a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását késleltetni lehet, vagy meg is lehet előzni, szövődményeit is meg lehet úszni. A 1-es típus gyorsan alakul ki, az érintettek hamar szembesülnek azokkal a heves és életveszélyes tünetekkel, amelyeken csak a jól beállított és életfogytig tartó inzulinkezelés és diéta segíthet. A cukorbetegség kezelésével a szövődmények elkerülése a célunk.

AIDS-ellenes világnap: december 1.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban nyilvánította világnappá. Az AIDS HIV vírus által előidézett, gyakorlatilag 100%-os halálozású tünet együttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta a fertőzés lényegében gyógyíthatóvá vált. A vírus az immunrendszer sejtjeit, pusztítja. A vírus átadható direkt nyálkahártya-kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej. Az AIDS-et 1981. december 1-jétől jegyzik, mint különálló betegség. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt ma már a vírusfertőzés megszüntethető. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de lelassítják az immunrendszer pusztulását. A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető, sőt egyre inkább gyógyítható krónikus fertőzés.

Beszámolók

2020: