Kórháztörténet

Siklós nagyközség képviselő testülete 1893. évi június hó 25-én döntést hozott és október hó 5-én 12/4. sz. határozatával is kimondta a kórház létesítését. A képviselő testület Dr. Kregczy Ottó községi orvos indítványára megszavazta a volt kaszárnya helyén felállítandó járványkórház és szegényház felállítását és a berendezéséhez szükséges kiadásokat is.

A megalakult kórház magánkórház-jelleggel 1900-ig működött. 1900. november 18-án a belügyminiszter a siklósi községi kórháznak nyilvánossági jelleget november 1-től megadta. Ezzel a miniszteri ténnyel egy régi óhajtás teljesedett be, melyet úgy tekinthetünk, mint kórházunk legnagyobb dicséretét és elismerését, mely azon következetes és kitartó, lelki- ismeretes és ügybuzgó munkásságnak a következménye, melyet a kórház megteremtője és vezetője, Dr. Kregczy Ottó községi orvos évek óta kifejtett.

Az 1920-as évek gazdasági válsága a kórház létét is fenyegette és amikor annak anyagi helyzete kritikussá vált, Siklós nagyközség nem megszüntetésre, hanem fejlesztéssel összekötött fenntartásra szavazott, mely szerint a 1705/1923. számú, Siklós nagyközség képviselőinek véghatározata a következő: „Siklós nagyközség tulajdonát képező Siklósi Nyilvános Kórház elnevezését a községi képviselőtestületi közgyűlés Siklósi Ferenc Kórházra változtatni határozza.”

A következő jelentős fordulatot az 1927. esztendő hozta. Dr. Kádas Lajos járási tisztiorvossal az élen egy megújuló, nagyszabású kórház létesítésének szükségességét javasolták, melyet az 1927 demember 3-án tartott közgyűlés el is fogadott, mely szerint: Siklós nagyközségben egy száz ágyas vármegyei kórházat létesítenek és tartanak üzemben, mert ennek létesítésére a közegészségügy szempontjából elkerülhetetlenül szükség van. Siklós nagyközség kötelezi magát arra alkalmas terület és a Ferenc Kórház teljes felszerelését minden ellenszolgáltatás nélkül átengedi Baranya Vármegye közönségének és a 100 ágyas vármegyei kórház berendezési, felszerelési költségeihez 80 ezer pengővel hozzájárul. Tervezett ágylétszámuk: 28 ágy belgyógyászat, 14 ágy TBC osztály, 28 ágy sebészet, 18 ágy szülészet és 12 ágy fertőző osztály, összesen 100 ágy.
Az 1923-ban megalakult vármegyei kórház tizennégy küzdelmes év után, 1937 február hó 9-én Baranya Vármegye közgyűlésén hozott határozatával az ország első gondozó kórházaként a pusztító népbetegségek terjedését megakadályozó, valamint az anyákat és gyermekeket istápoló intézményekkel fölszerelve, 70 ággyal újjáépíti. A gondozó kórház célja kettős: a megelőző és a gyógyító működés kifejtése.

Baranya Vármegye közönsége Pécsett 1938 szeptember 26-án tartott közgyűlésén egyhangú határozattal kimondta, hogy a vármegyei siklósi gondozó kórház nevét Fischer Béla alispán érdemeinek megörökítése céljából Baranya-vármegye Béla Gondozó Kórházra változtatja.

A kórház ezt követően rohamos fejlődést mutatott, amely betudható a kórház jó hírnevének, a kórházfenntartó áldozatkészségének, az orvosi kar szakképzettségének, és nem utolsó sorban jó ellátásnak és gyengéd bánásmódnak köszönhető.

Egy 1949 június 20-án kelt működési szabályzatban található meg utojára a siklósi Béla Gondozó Kórház elnevezés. A tanácsi rendszer bevezetésével és a kórházfenntartó szerv vál- tozásával mindkettő eltűnt a kórház nevéből,a megyei jellegre történő utalással együtt. Az utolsó történelmi jelentőségű esemény 1960 július 1-én volt, amikor is sor került jelentősebb belső átalakítások mellett egy 30 ágyas csecsemő- és gyermekosztály megnyitására. Első főorvosa Dr. Horváth Mihály lett.

1999-ben a Siklósi Városi Kórház Siklós Kórház Közhasznú Társasággá alakult, melynek 94 %- ban a Siklósi Önkormányzat, 6 %-ban pedig Harkány, Villány, Beremend önkormányzata volt a tulajdonosa.


A kórház struktúrája:

• Krónikus belgyógyászat: 60 ágy
• Mozgásszervi rehabilitáció: 65 ágy

2004. év decemberében új tulajdonossal, a Mega-Logistic Rt.-vel bővült a tulajdonosi kör.

2007. év elején megszűnt a sebészeti és szülészeti osztály, valamint 20 ágyra csökkent az aktív belgyógyászati ágyak száma. Ugyanakkor létrejött a Krónikus- (65 ágy) és Belgyógyászati rehabilitációs osztály (40 ágy).

2008. februárjában a Siklósi Kórház Kht. Siklósi Kórház Humán-Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult.

Jelenleg kórházunk 65 mozgásszervi rehabilitációval, 60 belgyógyászati krónikus ellátással, 480 szakorvosi órával és 45 nem szakorvosi órával, nappali ellátással, egynapos sebészettel, gyógytornával, gyógymasszázzsal, fizioterápiával rendelkezik.


Tulajdonosi szerkezet:
74,444%  Mega-Logistic Zrt.
25,556%  Magyar Állam


Kórházigazgatók kronológiai sorrendben:

1893-tól 1930-ig    Dr. Kregczy Ottó
1930-tól 1938-ig    Dr. Kádas Lajos
1938-tól 1966-ig    Dr. Gruber Béla
1966-tól 1972-ig    Dr. Horváth Mihály
1972-től 1989-ig    Dr. Horváth Lajos
1989-től 1991-ig    Dr. Horváth Károly
1991-től 1992-ig    Dr. Szepesvári Elemér
1992-től 1997-ig    Dr. Faludi Zsigmond
1998-től 1999-ig    Németh Béla
1999-től 2000-ig    Dr. Garamszegi Mária
2000-től 2002-ig    Dr. Debreceni László
2002-ben             Tasnádi Péter
2002-től 2004-ig    Dr. Fülöp Erzsébet
2004-től 2005-ig    Dr. Kollár Zoltán
2005-től               Kanizsai István

Fel